Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi besorolási rendszere szerint az 50 év felettiek már az áthajlás korába tartoznak, úton az idősödés, majd az időskor felé. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a lakosság több mint 38%-a 50 évnél idősebb. - Már gyermekkorban elhatároztam, hogy orvos szeretnék lenni. Két évig a Szegedi Tudományegyetemen tanultam, majd Budapesten, a Semmelweis Egyetemen fejeztem be a tanulmányaimat 2002-ben. Az elkövetkezendő években helyettes-háziorvosként, illetve ügyeletes orvosként dolgoztam. A családalapítás, valamint a gyermeknevelés mellett 2008-ban megszereztem a háziorvosi licenszet, ezután 2012-ben letettem a foglalkozás-egészségügy, 2015-ben pedig a sportorvosi szakvizsgát. Jelenleg a XII. kerületben praktizálok háziorvosként, valamint párhuzamosan üzemorvosként is dolgozom.
- Melyek azok az élettani változások, amelyekből fakadóan az 50 év feletti korosztály a leggyakrabban felkeresi Önt háziorvosi rendelése során?
- Nagyon komplex kérdés, gyakorlatilag nincsen olyan szerv, amely ne lenne érintett a kérdésben. 30 éves kor felett a sejtek megújulásának folyamata lassul, illetve romlik, fokozódik a szabadgyökök felhalmozódása, a mutációs folyamatok egyre gyakoribbak lesznek, amelyek különböző betegségekhez, elváltozásokhoz vezethetnek.
A leggyakoribb panasz a Magyarországon vezető halálozási okként megjelenő szív- és érrendszeri megbetegedésekhez kapcsolható. A 25-30 éves korban meginduló lassú érelmeszesedés ekkora már elér egy olyan stádiumba – főleg az elhízás és a dohányzás hatására -, hogy megjelenik a magas vérnyomás, veseproblémák, látást érintő panaszok, gyakorlatilag a szervezet minden területén, amely kapcsolatban áll a vérkeringéssel.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a második leggyakoribb panasz a cukorbetegség, mely szintén több évtizedes (főként a helytelen életmódból fakadó) folyamat eredménye. Ha számszerűsíteni kellene, akkor ma 100 laborvizsgálatra elküldött 50 évnél idősebb betegnél 30 esetében biztosan rosszak lesznek a vércukor értékek.
A harmadik helyen a mozgásszervi betegségek szerepelnek. Nem is a sportolás hiánya, hanem inkább annak szakszerűtlen módja okozza a legtöbb panaszt. Gyakori a különböző sportsérülések (gerincfájdalmak, szakadások, húzódások, porckopások, túlsúlyos betegeknél a test túlzott terhelése), illetve a hosszú ideje fennálló rossz tartás, kezeletlenül hagyott tengelyeltérések eredményeként megjelenő problémák. Tapasztalataim alapján a betegek többsége a mozgásszervekkel összefüggő panaszokat sokkal hátrébb sorolja saját egészsége megőrzésében, ami csak idősebb korban bosszulja meg magát igazán egy visszatérő krónikus fájdalom formájában. Az említettek mellett gyakori még a nők körében a menopauzát követő hormonváltozások során jelentkező csontritkulás.
- Milyen jellegű pszichés – mentális változások tapasztalhatóak?
- Jelzett panaszként ezek előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony a háziorvosi tevékenységkörben. Bizonyos esetekben előfordulnak pszichiátriai kezelést igénylő mentális nehézségek (depresszió), de ezek nem túl gyakoriak. A változás inkább a teljesítményben mutatkozik meg. Csökken a koncentráció, gyakran erősebb a fáradtságérzet, némiképp csökken az étvágy és az alvásigény is megváltozik.
- Szűrések és azok rendszeressége. Mennyiben érinti ez az 50 év feletti korosztályt?
- Hatványozottan. 50 év felett ajánlott az évente elvégzendő teljes laborvizsgálat. Ennek része a teljes vérkép és vérkémia, ez utóbbi tartalmazza az anyagcsere paramétereket is. Szerencsére az utóbbi években már elérhető a háziorvosok számára is néhány tumor marker vizsgálata. Ilyen az életkorral összefüggő vastagbél-, illetve a nőgyógyászati daganatok bizonyos fajtái. Az ezekre történő beutalás már háziorvosi felelősségkörben elérhető.
Férfiak esetében 50 év felett már minden évben ajánlott teljes körű urológiai szűrés elvégzése (ultrahang, fizikai vizsgálat, PSA – prosztata – szűrés).
- Kritikus pont az egészségmegőrzésben a táplálkozás. Gondolok itt a fehérjeigényre, a különböző rostokra és a folyadékbevitelre. 50 év felett mire kell nagyobb figyelmet fordítani?
- Az anyagcsere az életkor előrehaladtával lelassul, csökken a kalóriaigény. Ekkor fordulhat elő az elhízás, hiszen egy 60 éves férfi 30 év ezelőtti kalória-bevitelének szinten tartása már nem indokolt, tekintettel arra, hogy a szervezet igénye jóval kevesebbre van kalibrálva.
A kalóriaszükséglet csökkenésével szemben a szervezet fehérjeszükséglete megnő. A korral jelentkező idült vagy heveny gyulladások (lassabb sebgyógyulás) csak fokozzák a szervezet fehérjeigényét, ennek kielégítése pedig rendkívül fontos, már csak azért is, mert az optimális ellátottság késlelteti a szellemi leépülést, a demenciát. A kevés húsfogyasztás vérszegénységhez, illetve vashiányhoz vezethet.
Idősebb korban a központi idegrendszer kopásának eredményeként csökken a szomjúságérzet, ezért amennyiben nem ügyel rá a páciens, akkor csökkenhet a napi folyadékbevitel. 2%-os folyadékvesztés már kritikusnak mondható, ami kiszáradást eredményezhet. Napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy a szervezet hidratálása kielégítő legyen.
- A beszélgetésünk elhangzottak alapján, melyek azok az ásványi anyagok és vitaminok, amelyek kulcsszerepet játszanak az egészség hosszú távú megőrzésében?
- Sajnos az egészségmegőrzést és a hosszú életet nagyban befolyásolja az életminőség. Azon személyek, akik 50 év felett is biztosítani tudják maguknak a változatos és egészséges táplálkozás lehetőségét és a rendszeres vitaminbevitelt, szerencsésebb helyzetben vannak. Kiemelt helyen kezelendő a kalcium és a D-vitamin. Segítségükkel csökkenthető a csontritkulás mértéke. Ehhez kiváló természetes tápanyagforrás a tej és a különböző tejtermékek. A D-vitaminnak, mint zsírban oldódó vitaminnak emellett ma már látjuk az immunrendszerre, az ellenálló képességre gyakorolt kedvező hatását is. Fontos leszögezni, hogy könnyen túladagolható, természetesen vannak kivételek, amikor reumatológus vagy onkológus terápiás kezelés céljából nagyobb egység bevitelét írja elő. Ha már antioxidánsokról esett szó, akkor meg kell említeni az E-vitamint is, ami szintén jó hatásfokkal növeli az immunrendszer védekező képességét.
A B-vitaminok és származékai (B1, B6, B12) elengedhetetlenek a különböző neuropátiai elváltozások kezelésében, enyhítésében (idegpályák regenerációjához, csontképzéshez, szellemi hanyatlás lassításához, étvágyfokozáshoz, vérszegénység meggátlásához). Segítségükkel megőrizhető az ingerületek útját fedő szövetréteg (myelin-hüvely) épsége. A központi idegrendszerben fellépő gyulladás esetén a hüvely degenerációja indul meg, az elpusztult területeken pedig hegek (sclerosis) alakulnak ki. A gócpontok sokasodásával kialakul a központi idegrendszer fehérjeállományának gyulladása a sclerosis multiplex.
Természetesen idősebb korban is – ahogyan minden korosztály esetében is – napi rendszerességgel szükséges C-vitamint fogyasztani.
Több orvosi kutatás is tudományosan alátámasztotta, hogy a különböző ginkgo biloba (páfrányfenyő) kivonatok és készítmények pozitív hatással vannak az agy vérellátásra, serkentve a szellemi teljesítőképességet, továbbá lekötik a szabadgyököket.
További ásványi anyagok és vitaminok szükségességéről egy laborvizsgálat során könnyen meg lehet győződni. Gyakori példa a mozgásszegény életmód következményeként felmerülő vashiány labor eredményből történő azonosítása.
Összességében fel kell hívni a betegek és a környezetünkben élők figyelmét arra, hogy minden vitamin és ásványi anyag vonatkozásában szorítkozzunk az ajánlott napi bevitel szerinti mennyiség fogyasztására. Gyakran a különböző médiában fellelhető reklámok torzító hatásúak lehetnek a vitaminok és mikroelemek (cink – kobalt) felhasználhatóságáról és javasolt fogyasztási mennyiségéről. Változatos étrend mellett csak ritkábban van szükség nem természetes úton pótolni a testünk egészségmegőrzéséhez elengedhetetlen katalizátorokat.
- Kedves Doktornő, köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt!